Már ős-széchenyisnek számítok én is, ha hozzáveszem, hogy édesapám is néhányszor elhozott ide. Kisebb megszakításokkal régen járok ide, évek óta minden héten: leúszom az 1000-1500 métert. Szeretem. Rossz látni, hogy mennyire vezetetlen. A lépcsőkre fehér törülközőket tesznek (hogy ne csússzon), azután nyilván ezt adják a vendégeknek. Télen a kihúztak mindenféle terelőszalagot, hogy el ne csússzunk, … Bővebben: A Széchenyiben